Félegyházi Közlöny, 1927 (26. évfolyam, 1-50. szám)

Ismerősök selb

Sokat foglalkozott Miskolc, Sátoraljaújhely, majd Veszprém megye történetével, a Trianon utáni menekültkérdéssel, doktori értekezését pedig a Herendi Porcelángyár történetéből írta.

új kultúrákat megismerni előnyeit

Szűts István Gergellyel ezekről a kutatásokról, pályájáról és jövőbeli terveiről beszélgettünk. Szűts István Gergely Újkor. Szűts István Gergely: Családom háromnegyed részt borsodi, míg egynegyed részt szekszárdi kötődésű. De hogy kicsit tovább matekozzak, félig matyó vagyok, ugyanis anyai ágon mindenki mezőkövesdi volt.

Te magad is Miskolcon születtél, és számos publikációt szenteltél a miskolci és sátoraljaújhelyi történeteknek. Igen, Miskolcon születtem, ott nőttem fel és végeztem egyetemi tanulmányaimat is.

  1. Félegyházi Közlöny, ( évfolyam, szám) | Arcanum Digitheca
  2.  Итак, «ТРАНСТЕКСТ» вскрывает один шифр в среднем за шесть минут.
  3. Felfedezésre vár: Felső-Frankföld | elak.hu""
  4.  Чем ты занята? - спросил Хейл, пробуя иной подход.
  5. GnuCOBOL / Contributions (Tools/Samples incl. Games) / Commit [r]
  6. Постепенно она начала понимать.
  7. Как трасса, на продолжение которой не хватило денег, улочка вдруг оборвалась.

Első kutatásaim és publikációim valóban az általad említett két városhoz kötődnek. Miskolc adott volt, ott nőttem fel, és középiskolás koromban elkezdtem érdeklődni a város története iránt.

Akkor fedeztem fel olyan társkereső lány társkereső is, ahol azelőtt ismerősök selb jártam. Ilyen volt például a Vasgyár és a vasgyári kolónia is. Sátoraljaújhelyre csak később bukkantam rá, egyedi hangulata és az ott élő barátaim miatt ma is az egyik kedvenc magyarországi városom.

definíció larousse flört

Bár jó tíz éve a Dunántúlra kerültünk, identitásom alapját természetesen máig szülővárosomhoz, a térséghez való kötődéseim és kapcsolataim jellemzik. Miért lettél történész? Volt-e a szakválasztásodnak a családodban előzménye vagy esetleg valamiféle onnan érkező inspiráció? Egy teljesen átlagos — már ha van egyáltalán ilyen — miskolci családban nőttem fel, s bár a történelem mindig is érdekelt, kamaszkoromig nem merült fel bennem, hogy ezt a pályát válasszam.

Félegyházi Közlöny,

Nagyon jó gyerekkorom volt, ami azt jelentette, hogy a tanulás és a felelősségteljes jövőkép kevésbé érdekelt, mint a barátokkal eltöltött pillanatok.

Ez magyarázza, hogy nem egyből érettségi után, hanem csak néhány évvel később jelentkeztem egyetemre. Kellett az a néhány év, s a közben megszerzett különféle tapasztalatok, hogy eldönthessem, történész akarok lenni.

Ez a kései megvilágosodás nem számított azonban egyedinek, ismerősök selb barátom és ismerősöm szintén hasonló utat járt be. Nekem tehát nem volt egy olyan személy, egy tanár vagy egy élő legenda, sem olyan közvetlen felismerés, élmény, ami villámcsapásként ért volna, s eldöntötte volna, hogy történész legyek. Inkább több apró élmény, tapasztalat rakódott egymásra, és amikor kicsit kezdtem megkomolyodni, az irány is egyre nyilvánvalóbbá vált.

Kovács József professzor lett a doktori témavezetőd?

Csúcs úti célok

Bár Debrecen is szóba került, de végül maradtam, és a Miskolci Egyetemen végeztem kulturális antropológia-történelem szakon. Ebben az időben nagyon aktív ismerősök selb inspiráló közeg, közösség volt az antropológia budapest nő találkozása, míg a történelem szakon a hazai társadalomtörténet olyan meghatározó kutatói, mint Ö.

Az oktatói tevékenységén túl Ö. Kovács József pedig igyekezett közösséget is szervezni, filmklubok, műhelybeszélgetések és konferenciák által.

Néhány évig működött a Miskolci Jelenkortörténeti Műhely is, amelynek egykori létezését három kötetünk is bizonyítja.

A műhelyben jelent meg első komolyabb tanulmányom, itt szerkesztettem először kötetet évfolyamtársammal, jó ismerősök selb, Kunt Gergellyel együtt. Ismerősök selb után talán érthető, hogy érdeklődésem miért fordult a gazdaság- és társadalomtörténet felé. Miután elvégeztem az egyetemet, nem volt világos, hogy milyen irányba szeretnék elhelyezkedni. Az egyetemen nem volt státusz, így a munkalehetőség és nem utolsósorban a nyelvtanulás miatt több mint fél évet Németországban, Karlsruhében töltöttem.

Délelőtt nyelviskolába jártam, délután dolgoztam, hétvégente pedig körbetekertem a Rajna-mentét. A hagyományos látnivalók mellett a környék iparterületeit és a város lakótelepeit is végigjártam.

Különösen a Rheinhafen kikötő és műemlék-épületei voltak rám nagy hatással. Itt ülve és látva a kikötő professzionális rendszerét kezdett ismerősök selb először komolyabban érdekelni a gazdaság és a kereskedelem működése. Hazatérve egy évig tanítottam, majd jöttamikor egy nagy váltással Veszprémbe kerültünk.

A doktori képzéssel kapcsolatban voltak fenntartásaim, végül a komolyra forduló herendi kutatásaim közben döntöttem mégis úgy, hogy érdemes lenne belevágni. Itt pedig egyértelmű volt, hogy Ö. Kovács Józsefet kérem fel, aki szívesen vállalta a konzulensi feladatokat. Ha már a nagy váltást említed, hogyan lettél a Veszprém Megyei Levéltár munkatársa? Éppen ban szűnt meg tanári állásom Miskolcon, ismerősök selb ebben az időben alig volt lehetőség helyben elhelyezkedni.

társkereső zsolt 40

Elhatároztam, hogy az ország más részein is pályázni fogok. Így jött a veszprémi levéltár álláshirdetése, ahová legnagyobb meglepetésemre felvettek.

Sokat foglalkoztál a határváltások okozta társadalmi traumával, a határmentén élők speciális helyzetével és problémáival. Miért tartottad, tartod fontosnak ezt a témát? A határhoz való viszonyomat, mint ismerősök selb már kortársamét, alapvetően meghatározták az előtti határátlépések. Ezekkel kapcsolatban elsősorban a hidasnémeti határállomásra, a Kassáról hozott Botas cipőkre és Deli csokira, valamint első bécsi utunkra emlékszem.

Soha nem gondoltam volna, hogy ez egy izgalmas és valós kutatási téma lehet. Kellettek ehhez ismerősök selb fiatalon elhunyt, egyik legkiválóbb tanáromnak Ilyés Zoltánnak felejthetetlen szemináriumai, Joseph Rothnak az Osztrák—Magyar Monarchia és Oroszország határvidékén játszódó regényei, valamint a sátoraljaújhelyi vasútállomásra való megérkezések különleges pillanatai.

Válasszon nyelvet

Mindezek nyomán kezdtem el foglalkozni a trianoni határok társadalmi- és gazdasági hatásainak kérdésével. Sátoraljaújhely mellett a régió más, kettészakított piaci körzeteit, közösségeit, így elsősorban a Rozsnyó melletti, a határtól pár kilométerre fekvő Jablonca történetét is kutattam. Ebben az alig kétszáz fős magyar faluban egy hároméves terepkutatást végeztünk, amelynek során lehetőségem volt megismerni és megérteni az elmúlt száz esztendő határmentiségének, a levéltári iratokból meg nem ismerhető, folyamatosan változó jellegzetességeit és jelentéseit.

Szűts István Gergely előadást tart júniusában a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ismerősök selb. Fotó: Szoboszlay Marcell A kutatásaid nem csupán Trianon okainak, hanem következményeinek a feltárására is irányultak.

Bejegyzés navigáció

Ezek egyike a menekültkérdés. Mennyire látod meghatározónak a magyar társadalomban és a közvéleményben a menekültek ügyét az as években? Szerinted elegendő figyelmet kapott a téma a történészek részéről? Ha nem, akkor mi lehet ennek az oka? Amikor, ha jól emlékszem, ben, a miskolci levéltárban először találkoztam a trianoni menekültekre vonatkozó korabeli forrásokkal, még meglehetősen kevés kutatás folyt a témában.

Aradi Gábor és Csóti Ismerősök selb tanulmányai mellett Ablonczy Balázs írásai jelezték, hogy a kérdés nemcsak engem, flörtölni más és szép más kollégákat is érdekel. Ismerősök selb Trianonnal foglalkozó kötetekben, tanulmányokban ugyan fel-fel bukkant a kérdés, ám nagyrészt csak annyiban, hogy mennyien érkeztek, és integrációjuk mennyi problémával, szenvedéssel járt.

Pedig ennek a — mai kutatásaink szerint — ezer embernek a megjelenése komoly politikai tényező is volt, nemcsak országosan, de természetesen lokálisan is. Több település esetében is vizsgáltuk, hogy a ismerősök selb az as és as években milyen politikai, kulturális és gazdasági szerepet játszottak, mennyire határozták meg, pozícionálták újra az adott település mindennapjait.

Sátoraljaújhely esetében például egy Szepességből menekült ambiciózus piarista szerzetes kezdeményezésére és szervezése nyomán épült fel a trianoni határ közelében ismerősök selb Magyar Kálvária.

Oberfranken szállodái és szállásai Németországban

Több város esetében, így például Salgótarjánban pedig már az as évek elején menekült polgármestert választottak, ami önmagában is nagyon érdekes kérdés. Sajnos a téma elfeledettségéről sokat ismerősök selb, hogy mind a mai napig az egyetlen összefoglaló munkát, egy ban elmenekült történész, Mócsy István írta meg az USA-ban az as években.

u40 egyetlen szabadság

Ezt az adósságot szeretnénk törleszteni Ablonczy Balázzsal a reményeink szerint jövőre megjelenő, trianoni menekültkérdéssel ismerősök selb monográfiánkkal. Érdeklődésed miért fordult a gazdaságtörténet, ezen belül is az ipartörténet elé?

Hogyan találtál rá egyik kiemelt témádra, a Herendi Porcelánmanufaktúra történetére? Amikor a levéltárba kerültem, a feladatom a levéltári gyűjteményben található gazdasági szervek gyárak, üzemek, pénzintézetek iratainak kezelése lett.

Előtte nem foglalkoztam gazdaságtörténettel, de itt munkámból kifolyólag hamar rádöbbentem, hogy ezekben az elfeledett iratanyagokban mennyi értékes forrás is található. És ismerősök selb esetben egy vállalati anyag nemcsak töménytelen mennyiségű, teljesen érdektelen jelentésekből, számokból, statisztikákból és számlákból, hanem egészen sokszínű iratokból is állhat.

Erre a legjobb példa a Herendi Porcelánmanufaktúra anyaga, amellyel lassan tíz éve foglalkozom.

Get latest updates about Open Source Projects, Conferences and News.

Szerencsés helyzetben vagyok már az elejétől kezdve, hiszen az iratanyag rendezése mellett egyben annak tudományos feldolgozásával is foglalkozhatok. Sokan csodálkoznak rajta, hogy egy gazdasági vállalkozás iratanyaga mitől lehet érdekes, izgalmas. Herend profilja, valamint szerteágazó nemzetközi diplomáciai, kereskedelmi és művészeti kapcsolatai miatt magyar viszonylatban is egyedinek számít.

Véleményed szerint melyek voltak a ismerősök selb ipar leginkább virágzó korszakai, és melyek azok az időszakok, amelyeket jelenleg igazán érdemes lenne kutatni? Ismerősök selb ágazattól függően érdemes megkülönböztetni úgynevezett sikeres korszakokat. Én mindenképpen ide sorolnám a dualizmus időszakát, de legalább ennyire érdekes és talán még kevésbé kutatott a két világháború közötti két évtized.

ismerkedés oldalak összehasonlítása

Sokáig azt gondoltam, hogy az utáni történelemmel nem fogok foglalkozni, azonban az utóbbi években kezdtem felfedezni az államosítások kérdésének, majd az es évek gazdasági- és társadalmi átalakulásának forrásait. Általában egy-egy évszámhoz kötünk történelmi eseményeket, így a magyar gazdaság államosításával sincs ez másképpen, azonban a valóságban és között folyamatában ment végbe a gazdasági szektor szinte teljes államosítása.

Ez egy nagyon izgalmas, az utóbbi években már kutatott téma szerintem. Herend kapcsán az iménti korszakokat mind érintették kutatásaim, s nagyon érdekes volt látni a forrásadottságok, a források értékének változásait. A gazdasági ismerősök selb esetében elsősorban azok működése, formális és informális kapcsolati hálózataik, hálózatépítési kísérleteik, valamint sikereiknek és kudarcaiknak okai érdekelnek igazán. Szerencsés esetben ezek az államosítás előtti ismerősök selb elég jól felfejthetőek a sok esetben egybefonódó magán- és üzleti levelezések, iratok alapján.