Egyetlen burgenland, Idegen jogar alatt

Teljes szövegű keresés Idegen jogar alatt Az első világháborút követő forradalmi időszakban Alsóőrött nem történtek jelentős mozgalmi események. Az ben mindössze nyolcéves Seper Károly, a későbbi szociáldemokrata, de határozottan antikommunista érzelmű helyi politikus mulatságos, groteszk helyzetként jellemzi őket.

A faluban tíz taggal alakult meg a direktórium, amelyben javarészt iparosok vettek részt, de képviseltették magukat régi nemesi családok sarjai is. Elnökül Farkas István kocsmárost választották, akit a helybeliek Gózer Istóknak neveztek. A testület tagjainak kevés beleszólásuk egyetlen burgenland az ügyek intézésébe, mert a felsőőri egyetlen burgenland hatóságok közvetlenül utasították Gózer Istókot.

My Road Trip to Austria's Burgenland

Nem tudni róla, hogy milyen kihágásokat követett el a helybeliek vagy társkereső hívás az egyház ellen. Feltehető, hogy tevékenységével egyetlen burgenland ártott a falu lakóinak, mert a Tanácsköztársaság leverése után a helybeliek nem adták ki a csendőrségnek a egyetlen burgenland kommunisták névsorát. Gózer Istók önkényeskedéseiből is csak annyi maradt meg a közemlékezetben, hogy egy alkalommal leparancsolt egyetlen burgenland szénásszekérről egy nehezen járó öregembert.

Úgy vélte, hogy a direktórium elnökével nem beszélhet senki egy magasan rakott szekér tetejéről. A következő sorsforduló, az ezredéves országhatár megváltozása sokkal erősebben megrázta az Őrvidék életét.

A trianoni békeszerződés Ausztriának ítélte Moson, Sopron és Vas vármegye nyugati területeit. Szűkebb térségünk esetében az új államhatárt a Szombathelyt a Pinka folyó völgyétől elvágó vízválasztón jelölték ki. Az E népesség nemzetiségi összetétele: fő német, 24 magyar, 44 horvát 75,1, 8,4, illetve 15,2 százalék. Magyarország több kísérletet tett — köztük fegyveres akciót is indított — a terület visszaszerzésére, de ezek egyike sem érintette közvetlenül Alsóőrt. A magyar diplomácia népszavazást indítványozott a vitatott vidék hovatartozásának eldöntésére, amelyet Ausztria elutasított.

Ez világosan jelezte mindkét fél meggyőződését: a lakosság annak ellenére Magyarország mellett döntött volna, hogy a vidék magyarsága kisebbségben volt, és aránya nem érte el a tíz százalékot.

Ezt követően — több mint egy évvel a békeszerződés ratifikálása után —, felkelés tört ki az Ausztriának ítélt területen. Központja Felsőőr volt, ahol Prónay Pál fővezérségével Lehetséges, hogy ez is szerepet játszott abban, hogy Felsőőr a következő két évtizedben, a két háború egyetlen burgenland időszakban nem kapta vissza városi rangját.

Pedig a városias jellegű település méltó lett volna erre, és a környéken is igen hiányzott egy ilyen központ. A Lajtabánság vezetői jogi érveikben arra hivatkoztak, hogy a trianoni békeszerződés Ausztriának ítélte a területet, amelyet a magyar hadsereg ki is ürített, de az osztrák hatóságok az országban uralkodó politikai anarchia és a baloldali mozgalmak előretörése miatt nem foglalták el azonnal a vidéket.

Ezért — a helyi lakosság képviseletére egyetlen burgenland — a magyar fegyveres nemzeti felkelők töltötték be az előbbi okok miatt keletkezett hatalmi űrt. Kiáltványuk — az önrendelkezés jogán kívül — a területet alkotó egyetlen burgenland a szociáldemokrata-kommunista Ausztriától való idegenkedésére is hivatkozott.

Ezt nemcsak a beszédek nyelve igazolta, hanem annak kimondása: bár a Lajtabánság hivatalos nyelvének a magyart választották, mind a személyes, mind a hivatalos érintkezésben a három nyelvet használatosnak minősítették, és előírták a törvények és rendeletek háromnyelvű megjelentetését.

Október 4-én este minden nagyobb faluban — köztük Alsóőrött is, ahol különösen helyeselték a magyar nyelvű közigazgatás fenntartását — lampionos utcai mulatságokat szerveztek. A Lajtabánság rövid életű formáció, fenntartói csekély létszámú önkéntes katonai erőre támaszkodhattak.

Idegen jogar alatt

Amikor az antant ultimátumot intézett Felsőőrhöz, Prónayék belátták, hogy a bécsi kormány erői előtt vissza kell vonulniuk. Ezt követően novemberben az osztrák csapatok ellenállás nélkül foglalták el Vas, Sopron és Moson vármegye nyugati területeit, eközben — én — Alsóőrre is bevonultak.

A falubeliek közül senki sem fogadta őket ünnepélyesen, de ellenállást sem tanúsítottak, sőt barátságosan viselkedtek az osztrák katonákkal.

A bevonulás után hamarosan kihirdették a német nyelvű közigazgatás bevezetését. Egy olyan félreeső magyar községnek, amely mindig német egyetlen burgenland élt, s amelyből — Felsőőrtől és más, nagyobb őrvidéki helységektől eltérően — teljesen hiányzott az országos ügyekre befolyást gyakorló, ilyen kitekintésben gondolkodó értelmiség, nem okozott látványos megrázkódtatást az osztrák uralom megjelenése.

A Monarchia hagyományaiból következően sem a német államnyelv, sem az osztrák katonaság nem volt számukra olyan gyökeresen idegen, mint más, Magyarországtól mezei állatok találkozások területeken a román, a szlovák vagy a szerb.

A masírozó lány keres komoly kapcsolatot, illetve a nyomukban érkező hivatalnokok sem tekintettek olyan mértékben első számú közellenségként a magyarokra, mint más utódállamokban, hiszen megszokott tény volt számukra az ország soknemzetiségű jellege és abban a magyarság erőteljes jelenléte.

Jellemző az alsóőriek akkori, viszonylag jó közérzetére, hogy sohasem kellett teljesen megtagadniuk történelmüket.

Alkategóriák

Hét évvel a egyetlen burgenland befejezése után, Az többi elcsatolt magyar területtel szemben az osztrák többségi nemzet ugyanúgy élte át az első világháború tragédiáját, mint a egyetlen burgenland sorsba jutott őrvidéki magyarság. Ezért a háborúban elesetteknek adott tiszteletadásból nem támadt feszültség az osztrákok és a magyarok között. Az alsóőri hősi emlékművet a lengyel származású Atelier H. Czerny bécsi mester készítette. Őrvidék-Burgenland helyzete egyetlen burgenland szempontból is gyökeresen különbözött a többi egyetlen burgenland magyar területétől.

Az osztrák államszerkezet rendjét követve a korábban magyar igazgatású területekből szervezett új tartomány viszonylag széles körű önkormányzatot kapott. A tartományi közgyűlés még az as években is élesen tiltakozott minden olyan — főként szociáldemokrata — törekvés ellen, amely a területi nem nemzetiségi!

A lap szerint egy bosnyák, egy kínai befektető mellett felbukkant Mészáros Lőrinc is. A klubot pénzügyileg bedöntötte egy burgenlandi bankbotrány, az első osztályú tagsága forog kockán, ha nem talál erős szponzort, vagy befektetőt.

A két világháború között forgalomban lévő osztrák tankönyvek lekicsinylően, gyakran ellenségesen írtak a magyar történelemről, és más szomszéd országokhoz hasonlóan Burgenland Ausztriához csatolását az évszázados magyar elnyomás végeként ünnepelték.

Annak ellenére, hogy más országokhoz képest Ausztriában a kisebbségi magyarság helyzete nem okozott feszültségeket, mégis napjainkig érezhető az őrvidéki magyarok rendkívül óvatos, kimért fogalmazása az Tabu témák ma is vannak.

Jellemző például, hogy amíg a bécsi magyar emigráció mindig megtartotta a magyar nemzeti ünnepeket, addig a Felső-Őrségben csak közel nyolc évtized után, ban emlékeztek meg először március éről. A felszólalók — nem véletlenül — azt hangsúlyozták: nem azt kell keresni, ami elválaszt bennünket az osztrákoktól, hanem azt, ami összeköt velük. Az első világháborút követő forradalmak és a határváltozással járó megpróbáltatások ellenére a község nyugalomban élt. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy éppen a gyászos Az es évek végén, az as évek elején csendes, de határozott építő-fejlesztő munka egyetlen burgenland faluban.

Mozgatója a plébános, akinek stílusára jellemző, hogy például amikor az egyházközségi tanács nem akart új templomi padokra pénzt költeni, eltávolíttatta a régieket. Miután a hívek két-három misét végigálltak, nyomban jutott néhány schilling korszerű ülőhelyek vásárlására. Horváth atya Kincs István kőszegi apáttal Amerikába utazott, hogy a sikeres alsóőri kivándoroltaktól pénzt gyűjtsön az ágyúnak beolvasztott harangok pótlására.

Az újak hamarosan megszólaltak.

Egyetlen burgenland plébános dalárdát és színjátszó csoportot, takarékpénztárt és különféle társaságokat, egyesületeket szervezett a falu életének felpezsdítésére. Mindez különösen fontos volt az akkori nehéz gazdasági helyzetben, amely az as években az egész tartományra nehezedett. Abban is egy olyan falura, mint Alsóőr, amely egykor élénk kapcsolatban állt a külvilággal, távoli tájakkal, de a XIX—XX.

E helyzetét csak súlyosbította az újonnan meghúzott államhatár, hiszen elvágta természetes kapcsolatrendszerétől. Ezt az osztrák történeti emlékezet hajlamos úgy emlegetni, hogy Magyarországtól Ausztria teljesen elmaradott vidéket örökölt, amit csak es évekre sikerült megközelítőleg a többi osztrák tartomány színvonalára fejleszteni. A valóság: a mai Dél-Burgenland az első világháború előtt fejlettségben szinte semmiben sem különbözött egyetlen burgenland akkori Vas vármegye többi kistájától, viszont sok tekintetben előnyben volt más osztrák örökös tartományokkal szemben.

Nyugat-Magyarország elszakítása idején e területen az analfabetizmus kisebb mértékű volt, mint például Stájerországban. A két világháború között viszont a térség háttérbe szorult, visszaesett a fejlődésben a trianoni Magyarországon maradt részekkel szemben, amelyek nem vesztették el természetes központjaikat, és továbbra is nyitottak maradtak az ország belseje felé. Jellemző, hogy amíg után a magyarországi megmaradt Vas vármegyében csökkent a tengerentúlra igyekvő kivándorlás, addig a Pinka völgyében erőteljesen folytatódott.

Az őrvidéki községek ekkori anyagi lehetőségeit jelzi, hogy a területi átcsatolás előtti 62 óvodából re csak 34 maradt. Burgenland nemcsak gazdaságilag integrálódott nehezen Ausztriába, de az egyházi igazgatás szempontjából is.

Metanavigáció

Többszöri osztrák közbenjárás hatására Alsóőr is természetesen ebbe a keretbe került a szombathelyi püspökség helyett. A papság számára sok gondot jelentett, hogy a kormányzóságot nem a tartomány területéről, hanem Bécsből irányították. Az ezzel járó gondok enyhítésére később a kisboldogasszonyi esperes-plébánost, Köhler Józsefet nevezték ki ide provikáriusnak.

Burgenlandban mindig történik valami A legjobb programok kicsiknek és nagyoknak Ausztria napsütötte oldalán. Burgenland számtalan felfedeznivalót kínál és a szabadidős programlehetőségek választéka is egyedülállóan gazdag: a Fertő tóban és a családi termálfürdőkben történő pancsolástól kezdve a Familyparkban átélt izgalmas kalandokon át a kerékpár- és kenutúrákig terjed. Ausztria legkeletibb tartománya évi napsütéses nappal, valamint kirándulóhelyek és családi ajánlatok széles választékával várja a kikapcsolódni vágyókat. A Fertő—Fertőzug Nemzeti Park és tartomány hat natúrparkja számtalan lehetőséget kínál a különleges természeti élményekhez.

Az ban megkötött konkordátum értelmében Kismarton székhellyel praelatura nulliust kellett volna létrehozni. Megfelelő épületek híján azonban a székhely Savanyukúton maradt.

Kevéssel a határváltozás után az anyakönyvekben a keresztneveket német formában kezdték vezetni, sőt a korábbi anyakönyvi bejegyzések kivonatát is németül állították ki.

A községházán a tanácskozásokat azonban még egy ideig magyarul folytatták. A helyi hagyományok ismeretének hiányába ezek többnyire a magyar egyetlen burgenland megnevezések ferdítései voltak, mert értelmezésük félresikerült. A Hágó-hegyet például Farnbergnek Haraszt-hegynek fordították, pedig neve a Hágon családtól származott. A Füle-völgye Ohrental Fül-völgy lett a Fülöp család völgye helyett. A Szarka-rétet is szó szerint fordították, jóllehet a név szintén egy családhoz, a Zarkákhoz kötődött.

Bannwaldra írták át a már említett Tilamos-erdő nevét, amely szintén melléfogás. A német szóval ugyanis az olyan erdőket jelölik Ausztria magas hegységi országrészein — melyek az osztrák állam nagyobb hányadát képezik —, ahol a lavinaveszély elhárítása érdekében tilos a fákat kivágni.

• éve született Burgenland - Magyarok - Aktuális
• Keresés young man algériai

Alsóőrön erről szó sem volt, egy pogány kori szentély jelenlétére emlékeztetett az erdő tilalmassága. A földrajzi nevek megváltoztatása után újabb közigazgatási átszervezéssel — tól — a községházán is németül vezették a jegyzőkönyveket.

Az — Ezen egyetlen burgenland szövetségi parlament, a Nemzeti Tanács úgy próbált segíteni, hogy az eladósodott falvakat közös községbe vonta össze. A reform nemcsak a leváltott polgármestereket érintette egzisztenciájukat tekintve, de a nemzetiségi falvakat önazonosságuk megtartásában is fenyegette.

Alsóőr ekkor még elkerülte az átalakítást. Ugyanekkor a vámőrök kíméletlen eljárása néhány horvát nemzetiségű csempésszel szemben előtérbe állította a kisebbségi kérdést.

A(z) „Burgenland települései” kategóriába tartozó lapok

A tartományi közgyűlésben pártelkötelezettségtől egyetlen burgenland óriási éljenzésben részesítették Walheim tartományfőnök beszédét, aki kijelentette: nem hagyják Burgenlandot gyarmatosítani és megkülönböztető intézkedések által megzavarni a nemzetiségek békés együttélését. Az as években Hétfő címmel a burgenlandi-őrvidéki magyarság számára saját hetilapot szerkesztettek Sopronban. Az újság ugyan törekedett arra, hogy vidéki hírekkel lássa el a falusi olvasókat — Kismartonban és Felsőőrött tudósítói működtek —, de tartalmilag elsősorban Kismarton és Sopron polgárságára, illetve találkozik a nők kapcsolata Észak-Burgenlandra figyelt.

A hetilap — ben szűnt meg — negyedévi előfizetése Sopronban másfél pengőbe, Burgenlandban két schillingbe került. A Hétfőn kívül szinte minden fontos magyarországi sajtótermékhez is hozzá lehetett jutni. Ugyancsak az as évek elején, a gazdasági világválság a határ menti térségek sajátos érdekeit is felszínre hozta. Magyarországon a mezőgazdasági termékek ára jóval alacsonyabb volt, mint Ausztriában, ezért a burgenlandi városok lakói elsősorban bevásárlás céljával keltek át az országhatáron.

Mindez ellentétben állt a burgenlandi őstermelők — így az alsóőriek — érdekeivel, ezért a tartományi mezőgazdasági kamara indítványozta: a hatóságok egyetlen burgenland számolják fel a határszéli áruforgalmat.

Az egyetlen burgenland végén, márciusában — ha ingyenes társkereső alkalmazás franciaország időre is — sorsdöntő fordulat következett be Ausztria s így Alsóőr történelmében. Hitler hadserege egyetlen burgenland az országot, majd népszavazással Németországhoz csatolta a kisebbik német nyelvű államot. A félelem légkörében folyó referendumot természetesen Alsóőrben is megtartották. Egy kivétellel minden lakos — a cigányság is, melynek a függetlenség megszűnése végzetes tragédiát hozott, a holokausztot — az anschluss mellett szavazott.

A burgenlandi magyarság ekkortól új státusba került: hét éven át a náci német birodalom magyar kisebbségi népcsoportját képezte. Az egyetlen ellenálló a szavazásnál — aki ezt egyébként egyetlen burgenland következő napokban nyíltan hangoztatta magáról — Kós Géza volt, a korábbi kisbíró.

Az alsóőri voksolás eredménye, majd az iskolai tannyelv kérdésének eldöntése, amikor az egyetlen burgenlandi színmagyar falu a német nyelvű oktatásra — kemény hatósági nyomásra — igent mondott, megnyugtathatta a birodalmi hatóságokat.

Mert egyébként egyetlen burgenland SS biztonsági osztályán készült kisebbségpolitikai feljegyzés szerint Burgenland megszállásakor a magyar kisebbséget tartották a legveszélyesebbnek a német államra nézve. Feltűnő, hogy még a horvátoknál is inkább.

Igaz, elsősorban az őrvidéki magyar arisztokráciára gondoltak, pedig ahhoz az alsóőri kisnemesi társadalom nem kötődött, sőt, fenntartásai voltak vele szemben. Akadt más alsóőri ellenálló, akit a nácik Felsőőrben kivégeztek — a város főtéren ma emléktábla őrzi a mártírok emlékét —, de az anschluss után a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt Alsóőrben is tudott magának tagokat toborozni.